MAGYARORSZÁGI KORCSOLYA TÖRTÉNET
Egy véget nem érő történet
Az újabb és újabb létesítmények mindig óriásit dobtak a korcsolyasport fejlődésén, ismertségén és népszerűségén. A Városligeti Műjégpálya, a 17 év működés után sajnálatosan leégett Budapest Sportcsarnok, a Jégcsarnok esetében is így volt és remélhetőleg a Budapest Aréna története is egy sikertörténet lesz, ahol a magyar jégsport egy olyan fellegvárra lel, mely évtizedeken át kísérője lesz mindennapos életének és ünnepeinek egyaránt.
A történet lassan már másfél évszázados. A feljegyzések szerint 1870. január végén állt be a fagy, hogy a városligeti tó befagyott jegére merészkedhettek A következő években aztán oly mértékben hódítottak a táncok, hogy télen a jégpálya valóságos táncteremmé alakult át.
1892-ben a Budapesti Korcsolyázó Egylet egyike volt annak az 5 alapítónak, akik létrehozták az ISU-t. Már Európa-bajnoka is volt a magyar műkorcsolyázásnak /Földváry Tibor 1895-ben Budapesten, egyben a magyar sport 1. Európa-bajnoka is/, amikor megrendezték az első magyar bajnokságot műkorcsolyázásban és gyorskorcsolyázásban is. Az aranykorszak csúcsán két hölgy áll, Kronberger Lili aki 4, Méray-Horváth Opika. aki 3 világbajnoki címet is szerzett.
Hárman a hőskorból: dr.Földváry Tibor, Kronberger Lilly, Mérey-Horváth Opika
A két világháború közti éveket meghatározta az 1926-ban felavatott új városligeti műjégpálya, ahol nagy számmal bukkantak fel az újabb tehetségek: a kétszeres olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok Rotter-Szollás pár, az Európa-bajnok Orgonista-Szalay pár és a férfi menők: Pataky Dénes és Terták Elemér. A II. világháború utáni éveket is a párosok uralták: előbbi az olimpiai ezüstérmes Kékessy-Király pár, mely világ- és Európa-bajnoki címmel is büszkélkedhet /Király Ede egyéniben is Európa-bajnok lett 1950-ben!/, majd a kétszeres olimpiai bronzérmes Nagy testvérek, akik kétszer Európa-bajnokok is lettek.
A II.vh. elötti gerenárció: Rotter-Szollás, Paktaky és Terták a (két szélen), Király Ede
A Nagy testvérpár
A sportág modernkori történetében 1980 a legjelentősebb esztendő, amikor Regőczy Krisztina és Sallay András egy EB és egy olimpia ezüst mellé a világbajnoki aranyat is begyűjtötték jégtáncban. A nőknél a nagy elődök méltó követői voltak az Európa-bajnoki ezüstérmes Almássy Zsuzsa és Czakó Krisztina. Az utóbbi években köszönhetően az új hullám /Sebestyén Júlia, Póth Diana és Dorofejev Tamara/ sikereinek elsősorban a lányok felé billen az eredményesség nyelve. Akár hogy is, bízunk benne, hogy a magyar korcsolyasportban mindig is meg lesz az erő ahhoz, hogy a dicső múltat túlszárnyalja, de legalábbis a fenti történelemkönyvnek még a legszebb oldalait is újabb fejezetekkel gyarapítsa.
Regöczy Krisztina és Sallay András | |